Egyiptom-utazás.hu

A fővárosból hajóval, repülővel, vagy autóval juthatunk el Luxorba, ez több mint 700 kilométeres utazás, tehát választásunk attól függ, mennyi idő áll rendelkezésre, meddig maradhatunk. A hajóval utazók egy hétig úszkálnak a Níluson, viszont az út menti nevezetességeket is megnézhetik, mert a fontosabbaknál elidőzik a turistahajó. Autóval a folyó mindkét partján utazhatunk, bár a bal parti nem olyan rossz és nem is olyan forgalmas. Az utat így lefuthatjuk egy nap alatt, és ebbe néhány órás nézelődés is belefér. Repülővel a reptéri bonyodalmakkal együtt sem lesz két óránál több az utunk, és a jegy sem drága (kb. 40 dollár, vagy 200 EGP.)

Luxorban már trópusias az éghajlat, télen is kellemes, 20 fok körüli hőmérséklet várja az ide utazókat, és a Nílus mentén végig szállodasor. A keleti part az élőké, a nyugati inkább a halottaké, híd csak kissé feljebb van, viszont rengeteg az átkelőhajó. Odaát buszok, taxik várják a turistákat, és viszik a látogatókat a három legfontosabb látnivaló felé: Luxori templom, Karnaki templom, Királyok Völgye. Maga a város régies, arab jellegű, szűk utcácskákkal, vályogházakkal, az elmaradhatatlan piaccal és bazársorral. A százkapus, fényűző Thébának szinte nyoma sincs, az egykor milliós város helyén ma alig ötvenezren élnek.

A Luxori és Karnaki templomok között van vagy három kilométer távolság, a köztük kiépített utat valamikor Szfinxek útjának hívták, mert végig emberfejű oroszlán testű hatalmas szobrok határolták. A Luxori templom szoboralakjait, oszlopait főleg II. Ramszesz és III. Thutmószisz építtette. Csodálatosak a vörös gránitból faragott fáraó szobrok, a fehér mészkőből vájt hatalmas oszlopok, a falakat borító vésetek képei és hieroglifái egy titokzatos kultúrát takarnak.

A Karnaki templomhoz két út is vezet, bármelyiket választjuk, az I. pülon bejárónál kezdhetjük a látogatást. Monumentalitását tekintve túltesz minden eddigi látottakon. A nagy Amon templom és a Khonszu templom között szent tó található, szabályos téglalap alakú. A hüposztül csarnok 20 –25 méteres vaskos oszlopai közül jó néhány véseteiben hordozza az építtetők szellemét. A Mut templomot szintén egy szent tó veszi körül félkör alakban. II. Ramszesz szoborkolosszusa 28 méter magas, felesége ugyanitt jóval alacsonyabb, mindössze a térdéig ér, mindezek fölé tornyosul a bejárati kapu majd harminc méteres magassága. Az oszloplabirintusok félelmetesek, mintha óriások építették volna, és többszáz darab van belőlük.

A Thébai Nekropolisz a várossal ellentétes parton fekszik, ide temetkeztek az uralkodók és nemesek. Jelenleg mintegy 400 feltárt sír várja a látogatókat, szűkebb helyen, a Királyok Völgyében 62 sírt tártak fel a szakemberek. Legnagyobb értékük abban rejlik, hogy a díszítmények a korabeli életvitelt ábrázolják, tehát általuk elképzelhetjük az évezredekkel ezelőtt élt emberek mindennapjait. A völgyben szétszórtan a legkülönbözőbb korok fáraói temetkeztek, több helyen eredeti állapotokat találunk, a múmiák is eredeti helyükön vannak. Ezek a sírok tehát nem a szokásos piramisok, inkább sziklába vájt sírtemplomok, sok oldalággal, labirintusszerűen.

Nem komor sivár falak tárulkoznak a látogatók szeme elé, hanem elképesztően élénk festmények vannak mindenütt, sok helyen a vésetekkel kombinálva. Apropó vésetek: vannak kevésbé ősiek is, ugyanis az ókortól látogatott helyeken a „turisták” bevésték nevüket, üzeneteiket az oszloplábakba, szobrok talpazatára, faldarabokra, így olvashatók római helytartók nevei, thébai kormányzók, hadvezérek „aláírása” a korabeli írnokok vésetei mellett.